Csíksomlyó, a kegytemplom látogatása

Csíksomlyó 1567 óta a pünkösdi zarándoklatok helye, melynek központjában a Napba öltözött Asszonyt ábrázoló kegyszobor áll.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú a székelyek legnagyobb ünnepe. Óriási tömegben jönnek ide a székely, csángó és távolabbi zarándokok, a világ minden részéről. A búcsú fő ünnepe pünkösd szombatján van. Ekkor délután 1 órakor tartják a nagy misét annak a széles hágónak a gyepén, amely a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő 1035m magas Nagysomlyó erdős hegye között mélyed be. Évente több százezren vesznek részt az ünnepségen, a szentmisét rendszerint a Duna TV élőben közvetíti.

Szent Anna-tó, Tusnád

Tusnád nemzetközi hírnek örvendő látványosság, Alcsíkban az egyetlen városjogú település. Ezt a címet gyógyfürdőinek és ásványvizeinek, borvízforrásainak köszönheti. Számtalan gyalogtúra szervezhető: a Sólyomkőre, a Tusnádfürdői-szorosba, a tusnádi Vártetőre, a Szent Anna-tóhoz.
A Szent Anna-tó Európa egyetlen nagy méretű, épen maradt vulkáni krátertava. Természeti ritkaság, védett terület. Csillogó ezüstfolt a sötét fenyvesek ölelésében. Tengerszint feletti magassága 950 m, vize az egyszer desztillált viznél is tisztább, a tó majdnem teljesen kör alakú, édesvizű. Erdély leglátogatottabb turisztikai látványossága. A kerülete 1737 m, felülete 95280 m˛, legnagyobb mélysége 8,3 m. Alakja csaknem szabályos kör.

Gyilkos-tó, Békás-szoros

A Keleti-Kárpátok egyik legismertebb és legtöbbet reklámozott tájképe a fenyőcsonkokkal teletűzdelt Gyilkos-tó, az ország egyik legszebb tava, Székelyföld természeti ritkasága, amely a víz alatti fenyőerdő maradványból adódik. A tó 1837-ben keletkezett: a tó keleti szélén emelkedő Gyilkoskő oldalából az agyagos lejtőtörmelék hegyomlásként zúdult alá, ez eltorlaszolta a Békás-patak vizét.
A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legnagyobb hasadékvölgye. A szorosban sétálva 200-300 méter magas sziklafalak tornyosulnak a gyalogos fölé, a szűk völgyben pedig, a falak között kanyargó út mellett ott zúg a Békás-patak, amely később a Gyilkos-tóba ömlik, s amelynek esése a szoros kijáratáig 200 méter. Ez a hely a hegymászók valódi paradicsoma, a függőleges falak látványa feledhetetlen emléket nyújt.

Szováta, Parajd

Európai hírű üdülőváros. Legnagyobb kincse a völgykatlanban fekvő Medve-tó, amely az ország legnagyobb hőtároló tava. Alakja egy kiterített medvebőrhöz hasonlít, valószínűleg innen kapta a nevét. Vize tömény sósvíz, a vízben oldott sómennyisséget 66 ezer tonnára becsülik, hőmerséklete rétegenként változó. Bizonyos mélységekben az 50-70C-ot is eléri. A tó vizében szinte alig lehet úszni, mert a tömény sóoldatban valósággal lebeg az ember. A tónak otthont adó völgykatlan különlegesen szélmentes, déli irányban nyitott, sok napsütéssel, pormentes levegővel, így valóban zavartalan üdülést ígér. Parajdon van Erdély egyik legismertebb sóbányája, és ezen a környéken fakad Erdély legtöbb forrása. Bányáit már a romaiak is műveltek, és sós fürdői ma is látogatottak. Ritka nevezetessége a bányatelep fölött emelkedő hegy hatalmas sósziklája. A sóbányába a látogatókat, asztmás betegeket autóbusz viszi le. Itt asztmás kezelő működik. A település másik nevezetessége a mezotermális sósfürdő. A fürdő 2200 méteres mélyfúrásból nyeri a vizet, a 46 C-o.

Hargitafürdő

A település a Csicsói-Hargita sűrű fenyvesei között fekszik, 1350 méter tengerszint feletti magasságban. Elnevezését egykori borvizes meleg fürdőjének és a száraz gázömléseinek köszönheti. Az ide vezető, jó minőségű autóút ellenére a fürdőt 1950-ben teljesen felszámolták, csak a mofetta üzemel nyáron. A környéken található borvizek és az alhavasi klíma kitűnő alkalmat nyújt üdülésre, sportolásra. A korán lehulló hó és a felvonókkal ellátott sípályák a sízők paradicsomává teszik a települést.

Gyímesek

A Gyímesekben a csángók népszokásaival, kultúrájával ismerkedhetnek meg. A Gyimesi-szoros a Tatros völgyének legérdekesebb szakasza. A történelmi határ ezen a szakaszon a Csülemér gerinc közelében ereszkedett alá, a Csülemér-patak völgyében egészen a Tatrosba való ömléséig. Itt állították fel az 59. számú határoszlopot. Megtekinthető az egykori vámhivatal, a fináncok épületeinek romjai és régi raktárhelyiségek alapjai.

Mohos tőzegláp, Bálványos

A Mohos-tőzegláp hajdani kiterjedt víztükre a négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének. A Mohos-tó évezredeken át egyre apadt, és lassan elmocsarasodott, igazi magashegyi felláppá változva. Huzamosabb esőzések idején a 10 méter vastag iszapos tőzegréteg úgy megtelik vízzel, mint a szivacs, és akár az elkószált szarvasmarhát is képes elnyelni. A tőzeg az évezredek során elhalt tőzegmohák tömkelegéből halmozódott fel. A tőzegláp területén számos nyílt vízfelület, úgynevezett tószem és különböző növényritkaságok is találhatók. A környezetvédők egy keskeny fahidat építettek az ingoványos talaj fölé, amelyen a láp egy része bejárható.

Bálványos-vár a vidék egyik kora-középkori vára, építését történészek a XI-XII. századra teszik. A XIV. században már az Apor család birtokolta, akik valószínűleg királyi adományként kapták. Állítólag ősi várukba rejtőzve áldoztak pogány kori bálványaiknak, és csak Béla király tudta őket a kersztény hitre téríteni. A belső-tornyos, szabálytalan alaprajzú várak közé tartozik. A hegy legmagasabb pontja 1041 méteres, itt található az öregtorony, amely a legrégebben épült, ezt követte a belső, majd a külső várfal. Feltételezések szerint a belső fal IV. Béla idejében (1235), míg a külső IV. László uralkodása idején, 1272-1290 között épült. Egyetlen négyszögű tornyának romjairól káprázatos kilátás nyílik az alatta elhelyezkedő fürdőhelyre. A 20 m magas öregtorony az 1970-es földrengés alkalmával omlott le, és kapta mai, csonka formáját.

Idôjárás: - Csíkszereda.
1 USD = 3.89 RON
1 EUR = 4.60 RON
100 HUF = 1.49 RON
        
Főoldal
Rólunk
Szolgáltatásaink
Turisztikai látványosságok
Foglalás
Vendégkönyv
Elérhetőségek
Magyar | Română | English